Szoktam időnként meditálgatni magamon. Önreflexió. Az utóbbi időben ezek rendszeresekké váltak. A mai „énidő” elég erőteljes témával foglakozott, ami továbbra is az elengedés. Az elmélkedés jól sikerült és könnyebben is keltem fel a végén. És ez minden alkalommal meglep. Tudjátok milyen felkelni a földről igaz? Mikor lefekszetek meditálni vagy relaxálni és a végén oldalra fordulásból felkeltek. Milyen erőt fejt ki ilyenkor a karizom hogy feltolja magát. Már többször tapasztaltam ilyet és ma újra, hogy semmi erőfeszítés nem kellett ahhoz hogy felkeljek. Mintha a testem toll könnyűségű lett volna. Mintha nem is én toltam volna fel magam hanem más.
És ez további elmélkedésre késztetett. A testünk nem azért feszes, mert öregszik, mert mozgásszegény életmódot élünk. Hanem mert a gondok, az aggodalmak és félelmek merevítik el az izmainkat. Minden negatív érzelem a testben rakódik le valahová. Ez elméletem szerint az izmokba. Egy régi tanítóm szerint az izületekbe. A merevség oka ezek szerint, a merev gondolkodás. Ha felszabadítjuk az elménk, felszabadul a test merevsége és sokkal könnyedebb lesz a járás és a mozgás is. Megszűnnek a csomók, a fájdalmak amiket a test feszülése okoz.
Van masszőri végzettségem is, így tapasztalatból tudom, hogy a masszázs csak ideiglenes megoldást tud nyújtani, mert a stressz a fő oka a problémáiknak. Lehúznak a problémák. Amíg az ok nincs megszüntetve ami a feszülést okozza, addig újra és újra vissza fog térni a gond, és újra el kell menni a masszőrhöz. Ami neki jó kereseti forrás, állandó kuncsaftokkal. Pedig a gondok mélyebb megvizsgálása és elengedése, hatékonyabb és hosszabb távú eredményt hoz.