A céltudatos élet gyakorlata:
A céltudatos élet azt jelenti, hogy az erőinket az általunk kiválasztott célok elérésére összpontosítjuk: tanulásra, gyereknevelésre, kenyérkeresésre, új üzleti vállalkozás elindítására, új termék piacra dobására, tudományos problémák megoldására, nyaraló építésére, egy párkapcsolat megőrzésére. A céljaink visznek minket előre, ezek biztatnak a képességeink bevetésére, és adnak energiát a létezéshez. A céltudatosság többek között a produktívan élt életet is jelenti.
Az önbecsülés velejárója a kompetencia (vagy hatékonyság) alapvető megtapasztalása. Az alapvető hatékonyság nem alakulhat ki légüres térben: konkrét, sikeresen teljesített feladatokon keresztül kell létrejönnie és kifejeződnie. Nem a teljesítményeink bizonyítják az értékünket, hanem az eredményeink elérésének folyamata az, amelyen keresztül kialakítjuk a hatékonyságunkat, az életre való alkalmasságunkat. Nem lehetek elvont szinten, elméletben hatékony, anélkül hogy valamilyen konkrét dologban ne lennék az.
A minket mozgató céloknak konkrétnak kell lenniük, ha valóra akarjuk váltani őket. Céltudatosan élni azt jelenti, hogy fontosnak tartjuk a következő kérdéseket: Mit akarok elérni? Hogyan próbálom elérni? Miből gondolom, hogy az alkalmazott eszközök megfelelőek? A környezetem visszajelzése azt sugallja, hogy sikerül elérni a célomat, vagy hogy kudarcot vallok? Van új információ, amelyet át kell gondolnom? Kell igazítanom a tervemen vagy a stratégiámon, illetve az általam alkalmazott gyakorlaton? Szükséges-e átgondolnom a céljaimat és a szándékaimat? A céltudatosan élt élet tehát magas tudatossági szinten élt életet jelent. A cselekvési tervhez nem kapcsolódó céltudat nem valósul meg. Az ilyen csupán frusztrált vágyakozásként létezik. Az álmodozás nem hozza el az eredményesség élményét.
Önfegyelem:
A céltudatos és produktív élethez ki kell fejlesztenünk magunkban az önfegyelem képességét. Az önfegyelem képessé tesz arra, hogy hosszú távon szervezetten viselkedjünk a konkrét feladataink teljesítése érdekében. Senki nem érezheti magát kompetensnek az élet kihívásaival szemben, ha nincs meg benne az önfegyelem képessége. Az önfegyelemhez az kell, hogy képesek legyünk elhalasztani az azonnali jutalmat egy távoli cél érdekében.
A céltudatosan élt élet a következő fontos témákat veti fel:
Felelősségvállalás a saját célok és szándékok tudatos formálásáért: Ha mi szeretnénk irányítani a saját életünket, tudnunk kell, mit akarunk, és hová szeretnénk eljutni. Többek között a következő kérdésekkel kell foglalkoznunk: Mit szeretnék elérni öt, tíz, húsz éven belül? Mit szeretnék egészében az életemtől? Mit akarok elérni szakmai téren? Mire vágyom a személyes kapcsolataim terén? Ha szeretnék megházasodni, miért? Mi a célom? Egy konkrét kapcsolat kontextusában milyen céljaim vannak? A gyerekeimmel kapcsolatban milyen céljaim vannak? Ha vannak intellektuális vagy spirituális törekvéseim, melyek ezek? Világos fókuszba vannak állítva a céljaim, vagy homályosak és meghatározhatatlanok?
Odafigyelés a célok eléréséhez szükséges tettek meghatározására: Ha azt akarjuk, hogy a céljaink tényleg célok és ne ábrándok legyenek, meg kell kérdeznünk magunktól: Hogyan jutok el innen oda? Mit kell tennem? Milyen kisebb célokat kell elérnem a végső célom felé vezető úton? Ha új tudás kell hozzá, hogyan akarom elsajátítani? Ha új források szükségesek hozzá, hogyan fogom megszerezni őket? Ha a céljaimat hosszú távra tűzöm ki, a cselekvési tervemet szinte biztos, hogy kisebb egységekre kell bontanom a kisebb, köztes célok eléréséhez. Vállalom a felelősséget ezeknek a lépéseknek a kigondolására?
A viselkedésünk nyomon követése, hogy lássuk, összhangban van-e a céljainkkal: A célokat azonosítottuk, és kialakítottunk egy észszerű cselekvési tervet, de letérítenek az útról bizonyos figyelemelterelések, előre nem látott problémák, más értékek fontossága, a prioritások öntudatlan átrendeződése, a megfelelő mentális fókusz hiánya, vagy ellenállás azzal szemben, aminek az elvégzése mellett elköteleztük magunkat. Az ilyen problémák kezelésében segít, ha tudatosan nyomon követjük a tetteinket a kitűzött céljainkhoz képest. Néha az a megoldás, hogy újra meg kell erősítenünk magunkban az eredeti szándékainkat. Máskor át kell gondolnunk, hogy melyek valójában a legfontosabb céljaink, és esetleg újra kell formálnunk a szándékainkat.
Odafigyelés a tetteink folyományaira, hogy tudjuk, valóban arra vezetnek-e, amerre tartunk: Lehet, hogy a céljaink világosak, a tetteink pedig ezeknek megfelelőek, a megfelelő lépésekre vonatkozó eredeti számításaink azonban tévesnek bizonyulhatnak. Talán bizonyos tények felett elsiklottunk, vagy talán a fejlemények változtattak a kontextuson. Tehát folyamatosan ellenőriznünk kell a következőket: Működnek a stratégiáim és a taktikáim? Oda tartok, ahová el szeretnék jutni? A tetteim a várt eredményt hozzák? Ha odafigyelünk az eredményekre, nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy elérjük-e a céljainkat, hanem hogy milyen egyéb nem szándékos és esetleg nemkívánatos következményekkel jár a ténykedésünk. Vagyis megint csak: a céltudattal élt élet tudatosan élt élet.
Nathaniel Branden: Az önbecsülés 6 alappillére